Emiatt pedig máris pánikban az iskolaigazgatók. Az elmúlt években sem túl sok intézménnyel találkozhattunk a közoktatásban, ahol minden egyes pedagógus álláshelyet sikerült szakképzett tanárral, tanítóval betölteni, de a mostani helyzet enyhén szólva 100x bizonytalanabb, mint eddig bármikor. De máris itt vannak a trükkök.
Amik ugyan az oktatás színvonalának rovására mennek, de egy kicsit még tömködhetők a hatalmas lyukak, kicsit még szőnyeg alá söpörhető a nyilvánvaló.
Július 4-én az Országgyűlés megszavazta, két nappal később Novák Katalin köztársasági elnök aláírta a státusztörvényt.
A törvény értelmében így többek közt:
- meghosszabbítható lesz a tanév abban az esetben, ha a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap,
- a tanárok átvezényelhetők egyik iskolából a másikba, ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor, emellett nem alkalmazható olyan tanároknál, akiknek alsós vagy annál fiatalabb gyereke van,
- ellenőrizhetők a munkáltatótól kapott laptopok, munkaeszközök, a tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába a munkáltató bármikor betekinthet,
- fegyelmi eljárást lehet indítani a tanárok ellen, a felfüggesztés mértéke legfeljebb 30 nap lehet,
- 2 hónap helyett 3 hónap lemondási idő lesz.
A törvény elfogadása után ugyan a pedagógusok tömeges felmondásáról érkeznek hírek, ám fontos az is, hogy mi zajlik jelenleg az oktatási intézményekben. „Pánikban vannak az intézményvezetők” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a 444-nek.
Szerinte a legégetőbb feladat a távozó pedagógusok pótlása, ami nem is meglepő. Már látható, hogy megindultak a dolgozók egyes intézményekből való átcsábítására tett kísérletek, amelyek a vidéki kisiskolákat érinthetik a legérzékenyebben.
A tantárgyfelosztást is újra kell tervezni – bár azt sok helyen még nem tudják, hogyan. Ahhoz ugyanis, hogy tervezni lehessen, tudni kell, hogy hány pedagógus marad az intézményben, és hányat kell pótolni, sikerül-e a távozók helyére a szükséges tárgyat tanító pedagógust találni, vagy nem szakos tanárral kell kitölteni a hiányzó létszámot. Az előző évek gyakorlata egyébként az volt, hogy a tankerületek még június végén-július elején bekérték a tantárgyfelosztásokat, és sok esetben azzal az indokkal dobták azokat vissza, hogy nem megfelelően volt elosztva bennük a munkaterhelés, vagy éppen azt kifogásolták, hogy az egyes órákat nem szakos tanárokkal tervezik megtartani (ami egyébként egyre gyakoribb, a pedagógushiány következtében). Totyik Tamás szerint most a tankerületek ugyan nem kifogásolták ezeket a problémákat – vélhetően éppen azért, mert tisztában vannak azzal, hogy jelenleg teljesen tervezhetetlen a következő tanítási év munkarendje –, ám ettől még sok intézményvezető feje főhet, hiszen egyáltalán nem látszik még, hogy hol mennyi pedagógus marad.
Újra kell gondolni az iskolai különfoglalkozásokat is. A tankerületek egyes helyeken már jelezték: a csoportbontásokat meg kell szüntetni (vagyis ahol eddig például a matematikát vagy az angolt két külön csoportban tanulták a diákok készségeiknek megfelelően, ott most újra egy csoportban tehetik majd ezt), és a szakköröknek, korrepetálásoknak sem marad helyük. Azaz a szülőknek – ahogy erre például a momentumos Donáth Annak is felhívta a figyelmet – még több pénzébe kerülhet, ha szeretnék fejleszteni gyereküket.
Az osztályokat is összevonhatják: ahol például eddig három 21 fős osztály volt, ott a következő tanévben már ezekből két összevont osztály is lehet. Az első osztályokat pedig a tankerületek utasítására maximum létszámra kell feltölteni. Így is lehet spórolni a pedagógusokkal, más kérdés, mennyire megy ez a minőség rovására, mennyi figyelem marad egy-egy gyerekre.
Jelenleg tehát pánikszerű keresgélés folyik, és az intézményvezetők különböző trükkökkel igyekeznek betapasztgatni a hiányokat a rendszerben. És míg a korábbi években is egyre többször hallottunk olyat, hogy a tanév elején az iskolák még lázasan keresgéltek matematika-földrajz vagy éppen irodalom-ének szakos tanárokat, jelenleg még bizonytalanabb a helyzet, hiszen a mostani felmondási hullám megjósolhatatlan űrt hagyhat maga után. „Az októberi létszámjelentésig csak elképzeléseink vannak arról, hogy mekkora problémát okoznak majd a pályaelhagyó pedagógusok” – mondja Totyik Tamás.
